küszködik az öröklét
Szédült kínok örvényében
hol a jó és mi a tét
Lángot síró szép szívemmel
levegőtlen zuhanok
forrásom csak méreg kútja
porrá lesz mit álmodok
Örök Holnap mocsarában
hazug jelek fénylenek
előkúsznak bűnök vétkek
viszi a víz lelkemet
Gyökereim kapaszkodnak
menedékem rengeteg
Sűrű sötét erdő mélye
utamon már mi vezet
Élet fája Most temploma
lombkoronás büszke hím
égbe nyúló erős karján
elringatja titkaim
Lakatos József - Életfa |